Kiss Ilona kiállítás Kiskunfélegyháza 2016

kiss_ilona_pre

A Móricz Zsigmond Gimnáziumba jártam. Imádtam az irodalmat. Csodálatos tanárnőnk volt. Én voltam az előolvasója. Mindenki azt hitte magyar-francia szakos tanár lesz belőlem, de meglepetésre és szüleim riadalmára az Iparművészeti Főiskolára felvételiztem, ahol könyvművészeti szakon diplomáztam.

kiss_ilona-2-274x412 kiss_ilona-3-274x412kiss_ilona-4-274x412

Alkalmazott grafikusként dolgoztam, mígnem egyszer megalkottam egy könyvet szabad grafikai motívumokkal. Erre a könyvre kaptam első külföldi ösztöndíjamat Spanyolországba. majd a francia állami ösztöndíjat, két hónap Párizsban. Ráleltem új anyagokra, bátran készítettem könyvet gumiból és fémhálóból.

kiss_ilona-5-274x181kiss_ilona-6-274x181

Átpároltam egy másik műfajba. Alig hatvan éve indult el a könyvhöz kapcsolódóan ez a képzőművészeti forma, amit ma művészkönyveknek hívunk. Egyedi vagy kis példányszámú, bibliofil könyveket készítek. Általában a magam kockázatára születnek a művek, de az is előfordul, hogy kiadók, szerzők, gyűjtők keresnek meg egy-egy verssel. Pályázatokra is dolgozom itthon és külföldön is.

kiss_ilona-7-274x181kiss_ilona-8-274x181

Megfestem hozzá a papírt henger vagy ecset segítségével, néha fürösztéssel. A szöveg és a rajzok nyomtatásához sokféle technikát használok: a litográfia, szita, linó, rézkarc mellett dolgozom festett üveglappal, airbrush technikával, sablonnal, anyag lenyomatokkal.

kiss_ilona-9-570x378kiss_ilona-10-274x412

Sokan idegenkednek a könyvek átformálásától. Mint egykori ösztöndíjas, minden évben részt veszek a Frankfurti Könyvvásáron. Németországban a megégetett papír, amit néhány művész beépít a kompozícióba, komoly történelmi sebeket szakít fel.

kiss_ilona-11-570x378kiss_ilona-12-274x412

 

kiss_ilona-14-274x412kiss_ilona-13-570x378

Ugyanakkor a használt kévéfilterből készült kávé könyvecskémért rajonganak. Nagy sikert arattam a “Teaház a nyúlhoz” könyvvel is, mely egy nemzetközi pályázatra készült Vilniusba. A filtert itthon találtam, a borító fűpapírját külföldön vettem, a történetet én magam írtam.

kiss_ilona-15-274x412kiss_ilona-16-570x378

Sokszor hívnak Franciaországba. A francia költészet közel áll hozzám. Talán ezért is várják annyira tőlem a gyűjtők a ritkaságokat. Ebben a műfajban, fontos szerepe van a nyelvnek. Nemcsak a megértés, hanem a közvetített kultúra, az életritmus, a lélek szempontjából is.

kiss_ilona-17-274x412kiss_ilona-18-570x378

A magyart kevesen beszéljük, ennél fogva kevesen ismerik íróinkat. Bizony kockázatos, ha saját nagyjainkról mintázok egy művet. Nagyon megörültem, amikor Esterházy és Márai arcképét felismerték külföldi kiállításaimon.

kiss_ilona-19-570x378kiss_ilona-20-274x412

Könyvtárgyaimba könyvkötészeti anyagokat teszek, de beépítem a papírmerítéshez szükséges dróthálót, a fém stencillemezt, fát, papírmasszát. Fontos, hogy a végeredmény egy valódi könyv művészi élményét adja, üzenetét közvetítse, mint például a Face-book.

kiss_ilona-21-274x412kiss_ilona-22-570x378

A budavári könyvünnepre készítettem egy sorozatot: magyar írók és költők ábécés könyvét a BUDAVÁR szó betűiből. Nem is olyan könnyű minden betűhöz találni egy híres nevet, hát még milyen szórakoztató volt megrajzolni, linóba metszeni a megfelelő figurát!

Budapest, 2012.november 14.

kiss_ilona-23-274x181

Munkácsy-díj (2008)

kiss_ilona_20161028_meghivo-724x1024

Kiállítás megnyitó:

A, mint Ady Endre

Á, mint Áprily Lajos

B, mint Babits Mihály

D, mint Dukai Takách Judit

R, mint Radnóti Miklós

U, mint Uttasy József

V, mint Vörösmarty Mihály

W, mint Weöres Sándor

részlet hangzott el a budavári könyvünnepre készített linómetszet sorozatból: magyar írók és költők ábécés könyvéből, amely sorozat egy darabját az oldalsó tárlóban csodálhatjuk meg – evvel az bevezetővel köszöntöm az alkotót, Kiss Ilona grafikusművészt és valamennyi  megjelent vendégeket.

Ilona életrajzi adatai alapján, tudjuk, hogy 79-ben végzett az Iparművészeti Főiskola Tipo-grafikai Tanszékének Könyvművészeti Szakán. Ezt követően alkalmazott grafikusként dolgozott. A szolgai munkák mellett alkotta meg saját könyvét szabad grafikai motívumokkal, erre a műre spanyolországi ösztöndíjat, majd franciaosrszági ösztöndíjat nyert. Innentől kezdve egyre bátrabban alkalmazott műveiben új, szokatlan anyagokat, mint például gumi, drót, fa, fémháló, szegecs, homok… stb

A műfaj összetettsége sokrétűen gondolkodó tudatos és emócionális alkotót követel meg, avval a feltétellel, hogy a munkák teljes igényességgel és szakmai alázattal hozza létre.

Az ösztöndíjak mellett munkásságának elismerését számos hazai és nemzetközi díjak és kitüntetések fémjelzik. Néhány jelentős elismerést említenék meg P.Szabó Ernő tollából idézve:

A művészkönyvvel folytatott kísérleteire 1994-ben francia ösztöndíjat kapott. A könyvtárgyakból kinőtt, dróthálóra feszített képeivel 1996-ban Frankfurt város művészeti ösztöndíját kapta meg. Tagja a Magyar Grafikusművészek Szövetségének, a Magyar Művészkönyvalkotók Társaságának, az AIR-NEUF Egyesületnek. 1979: Gyermekkönyv-kiállítás, Miskolc, különdíj; 1985-1987: Stúdió-ösztöndíjak; 1990: Spanyol ösztöndíj, Centre d’art la Rectoria, Saint Père de Vilamajor; 1993: Nemzetközi Plakátpályázat, Európa Tanács különdíja; 1994: Francia állami ösztöndíj

Mindezek mellett számos csoportos és egyéni kiállítással, könyvkiadásban megjelent illusztrációival és egyéni kiállítással büszkélkedhet.

2008-ban kiemelkedő képzőművészeti munkásságáért Munkácsy-díjjal jutalmazták.

A félegyházi közönség számára kevésbé ismert sokszínű műfaj szinte valamennyi ágával találkozhatunk itt a teremben. A tárlat befogadását segítő csoportosítást fedezhetünk fel.

Láthatunk: összefoglaló néven művészkönyveket, könytárgyakat, lap-tárgyakat, könyv objekteket, egyedi grafikákat, sokszorosított grafikákat

A kiállítás címe: Hagyatékom

A cím jelentése Ilonát idézve: könyvművészeti hagyaték, személyessé téve a munkák által.

Gérecz Attila: Hagyatékom

Kis versek. Szállongó pernyéi

egy bús, halottas fáklyafénynek.

Kis ideig majd fenn lebegnek,

minthogyha foltjai lennének

a szeplőt hányt, közönyös égnek…

(Vác, 1954. dec. Éhségsztrájkom 5.-ik napján.)

Egy rövid kitérőben

Gérecz Attiláról meg kell említenem néhány igen fontos életrajzi adatot:

1929-ben született Dunakeszin –  értelmiségi családba. Apját korán elvesztette és két bátyja is emigrációban halt meg. Attila a nagyváradi magyar királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola tanulójaként 1945-ben az iskolával nyugatra ment. A németországi Friedrichshafenben francia hadifogságba esett. Haza 1946. október 23-án érkezett. A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1948-ban. Mérnök apja első világháborús vitézi címe miatt nem járhatott egyetemre ezért vasesztergályos tanuló lett. Versenyszerűen sportolt és 1949-ben már a magyar öttusa-válogatott kerettagja volt. Összeesküvés vádjával 1950. december 8-án letartóztatták és 15 év fegyházra ítélték. A váci börtönbe vitték, ahol a verselés mellett német, angol és francia költők verseit is fordította.

…szemre húzott sapkával, hátratett kézzel és egyesével engedélyezték a sétákat. Akkor ezeket a sétákat használták találkozásra, beszélgetésre. Valóságos irodalmi kör szerveződött a börtönben (Füveskert-csoport néven). Beszélgettek, WC-papírra írt verseiket olvasták fel egymásnak.

A nagy dunai árvíz idején 1954. július 18-án a váci börtönből kijutva és az áradó Dunát átúszva Budapestre szökött. Három nap múltán – miután valaki besúgta – letartóztatták és újra bebörtönözték. A budapesti Budapesti Országos Börtönbe vitték és hónapokig szigorított magánzárkában és sötétzárkában tartották.

Innen 1956. október 30-án szabadult. Szabadságharcosként november 4-étől részt vett az utcai harcokban. A Rókus kórháznál két szovjet tankot kilőtt, de egy harmadik T–34-es gépfegyversorozatából halálos lövés érte. 27 éves volt.

A kiállítás címe: Hagyatékom – könyvművészeti hagyaték, a munkák által személyessé téve

https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A9recz_Attila

A művészkönyv (általában) képzőművészek által alkotott mű. Amely tartalmilag vagy formailag kötődik a könyvhöz, illetve a könyvnek valamely formájához.

A bejárat melletti főfalon és a vele szemben lévő oldalon látható keretezett alkotások különböző féle sokszorosító grafikai technikával készültek. Szitanyomatok, papírnyomatok, linometszetek, litográfiák.

A kis példányszámú sokszorosítás egyedi, művészi technikái ezek.

A térben elhelyezett alkotások mellett a grafikák, festett képek, plasztikák, szobrok műfaji megkülönböztetése, ebben a közegben, egymás kontextusában értelmetlenné válnak. Ezért a helyes kifejezés az itt látható együttesre, a képzőművészeti alkotások.

A bejárat melletti képsor kezdő elemeként bemutatott szitanyomaton és az alatta lévő tárlóban láthatjuk miként miként válik el két, azonos című és témájú alkotás, melyeken József Attila sorainak töredékei olvashatók a lapon: Nincs közöm senkihez……

József Attila:

TÖREDÉKEK

Nincs közöm senkihez,

szavam szálló penész,

vagyok mint a hideg,

világos és nehéz.

Most annak is tanui lehettünk, hogy a szavak minősége függ a hordozótól… Tibor hanghordozásától…

az anyaghasználattól, a közegtől, a körítéstől, számos apró, de nem lényegtelen tényezőtől. Az általam közvetített gondolatok sajnos mentesek a látványos formáktól, Képzetlen, amatőr előadó vagyok – ezért hiányosságom Tibor barátom a megnyitó folyamán igyekszik pótolni, azaz a megnyitó szövegét színesíteni.

Kányádi Sándor Dunamenti mondókájához készített művészkönyv tartalma így hangzik (az oldalsó tárlóban látható)

Kányádi Sándor:

Dunamenti mondóka

ősöm ősödnél

ősebb

hősöm hősödnél

hősebb

törzsem törzsednél

törzsebb

földem földednél

földebb

csontom csontodnál

csontabb

sorsom sorsodnál

sorsabb

vérem vérednél

vérebb

népem népednél

népebb

vétked vétkemnél

vétkebb

           Kolozsvár, 1987.

Rátérhetünk a könyvek, művészkönyvek, azaz alkotások nyújtotta élményekre. Tehát egyes alkotások tartalmaznak szöveges információkat, mások meg nem. Egyes alkotások mint például az álló vitrinekben láthatóak a témát adó írók, költők személyiségét, jellemét, munkásságát tükrözik vizuális nyelvezettel megfogalmazva. A befogadó számára egy eszenciát továbbítva, mintha az élettörténetük sűrítményét ragadta volna meg egy rövid pillanatban, virtuális robbanásban. Ilona találó jelölésével ezeket KÖNYVTÁRGYAKNAK nevezhetjük. (felsorolva: Juhász Gyula, Móra Ferenc, József Attila, Kassák Lajos – “M”  utalása a Ma folyóirat kezdőbetűjére – Kertész Imre, Nagy László, Krúdy Gyula és Petőfi Sándor)

Az emblematikus személyek, összetett portréi Ilona által megnezevett LAP-TÁRGYAK sorában is nyomom követhetők a falakon Arany János, Dukai Takách Judit, Misztótfalusi Kis Miklós, Janus Pannonius, Széchenyi Ferenc és Hajnóczy Péter személyében.

Korábban említettem, hogy Ilona könyvtárgyaiba új, szokatlan anyagokat épít be. Valójában a könyvkötészetben használatos anyagok ezek. A papírmerítéshez szükséges drótháló, fém stencillemez, fa és papírmassza. Fontosnak tarja (idézem), hogy a végeredmény egy valódi könyv művészi élményét adja, üzenetét közvetítse.

A lapozható művészkönyveket két részre bonthatjuk. A személyes alkotásokra, személyes tapasztalatból, élményekből merített ötletes naplókra és a klasszikusnak mondható egyedi illusztrációkra. A főfal előtti tárlók soraiban láthatunk rengeteg példát a kreatív technikai megoldásokra. Persze ez a két minőség átfedéssel jelenik meg, hiszen például az az olvasás nem objektív történés, hanem a saját tapasztalatunk szűrőjén átengedett érzelmi és egyben értelmi folyamat. Ilona szűrőin keresztül, alkotásain keresztül egy új nézőpontból kaphatunk betekintést.

Az itt látható művek különböző korszakok merítései, különböző élmények által generált munkák, Ilona alkotói korszakait összeköti a  következetesség és azempátia. Ezt a lineát figyelembe véve egy csodálatos összefogott tárlat részesei lehetünk.

Két nagyszerű, ám aprócska alkotást emelnék ki a közönség számára – először Radnóti Miklós gondolatait alapul véve egy őszi dunai hangulatot

Radnóti Miklós:

A DUNA PARTJÁN

Este van, novemberi este…

S a feketén villogó Duna vize

Mint egy fáradt vándor teste

Lomhán nyujtózott ki amarra, messze

A mélységes Csöndet megszakítja

Egy-egy munkás káromkodása

Azután ujra csönd… – csönd…

S a sötét víz halk mormolása…

A hidpilléren két színes lámpa ég

A híd alatt komor sötét…

S a vízen a kétszínű hosszú árnyék

Mintha, mintha az Élet partján állnék…

A kétszínű Életnek partján…

Kétszínű Életnek útján…

S alattam a víz morajlása

Olyan, mint az Élet folyása…

  1. november 17.

A látványos alkotás hűen tükrözi a szöveges tartalma jelentését, súlyát. A rövid versek közül a félegyháziak figyelmébe ajánlom továbbá Petőfi Sándor egyik költeményét is.

Petőfi Sándor:

A farkasok dala

Süvölt a zivatar

A felhős ég alatt,

A tél iker fia,

Eső és hó szakad.

Kietlen pusztaság

Ez, amelyben lakunk;

Nincs egy bokor se’, hol

Meghúzhatnók magunk.

Itt kívül a hideg,

Az éhség ott belül,

E kettős üldözőnk

Kinoz kegyetlenül;

S amott a harmadik:

A töltött fegyverek.

A fehér hóra le

Piros vérünk csepeg.

Fázunk és éhezünk

S átlőve oldalunk,

Részünk minden nyomor…

De szabadok vagyunk!

Pest, 1847. január

A komoly, időnként komor valóság mellett, vagy valóságban a boldogság, ha más formában nem is, de a remény képében jelen van. Hiszen az elhangzott költemények által tolmácsolt súlyos gondolatok mindegyikében felcsendül a szabadság, a szabadság reménye.

A megnyitó zárásaként már csak két aprócska művet kívánok kiemelni – lehetne szó szerint? – az oldalt elhelyezett tárlóban látható néhány füzetecskére gondolok. Népszerűségüket a egyedi kivitelezés mellett a személyes hangvételnek és kedves történeteinek hétköznapi egyszerűségének is köszönheti – név szerint a Kávé könyvecske és a Teaház a nyúlhoz című alkotásról van szó. A féltve őrzött saját kreatúrák üveg alá kerültek, de az itt megjelent kedves látogatók verbálisan belelapozhatnak.

Teaház a nyúlhoz

Kávé könyvecske

Evvel a két kedves történettel eloldom a kiállítást, engedjük szabadjára gondolatainkat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

  1. október 28. Kiskunfélegyháza, PSVK

 

WordPress

HTML5

CSS3

JavaScript Free