Petőfi a kortárs magyar grafika tükrében

petofi_grafika_kiállítás_online_kiskunfélegyháza_2016

Megnyitó szöveg:

Petőfi Sándor szülőháza volt Magyarországon az első látogatható irodalmi emlékház, amelyet a költő kortársa, Jókai Mór nyitott meg 1880-ban. Az épület volt a ma is meglévő, több ütemben bővülő múzeumi együttes első lépcsője.

Helyi civil erőből Kiskőrösön állították föl az első köztéri Petőfi-szobrot /1861/, emléktáblával jelölték meg a szülőházat /1861/, kistérségi gyűjtésből egész alakos bronzszobrot készíttettek a költőnek, amely ma is áll a város főterén (Szentgyörgyi István munkáját 1926 júliusában avatták)

A kiskőrösi székhelyű Országos Petőfi Sándor Társaság megalakulásával (1985.) lendületes és új kezdeményezésként megszületett az Európában is egyedülálló Petőfi műfordítói szoborpark, ahová azóta 17 fordító mellszobra került különböző földrészekről. A kortárs képzőművészeti pályázati felhívásokra küldött munkákból létrejött az ország legnagyobb – 500-nál több alkotást tartalmazó – tematikus Petőfi- gyűjteménye és az sem véletlen, hogy 2010-ben az Év múzeuma címet nyerte el az intézmény.

A Petőfi témában kiírt pályázatok sokszínűsége egyenes arányban tükrözi a képzőművészeti struktúra tagoltságát. Tudva levő, hogy műfaji megkötés nélkül a grafikák mellett igen gazdag a gyűjtemény kisplasztikai, textil és a festmény állománya is. (2013 – Ezt szeretem Petőfiben; 2015 – Ezt üzeni Petőfi; 2002 – Petőfi a képzőművészetben)

A pályázatra beérkezett pályaművek szakmai zsűri értékelését követően egy szilveszteri kiállítás keretében lehet megtekinteni a kiskőrösi emlékházban.

Jelenleg a szakmai színvonal biztosítéka a MAOE, azaz a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete és a Petőfi Társasággal való együttműködés, összekapcsolva az irodalmat a képzőművészettel.

A jelenlegi kiállítás egy szűk, szubjektív válogatás a gyűjtemény összes grafikai anyagából. 16 alkotó művész 32 darabból álló tárlata látható az elmúlt közel 30 évnyi idő metszetben a nyolcvanas évektől egészen napjainkig.

A megnyitó most követő szakaszában a kiállított művekről lesz szó – technikailag a kiállítótérbe tervezett megnyitó szövegem most a látogatók vizuális képzeletével és művészeti ismeretével lesz kiegészítve.

A grafika tárházának csupán néhány szegletét figyelhetjük meg. Átgondoltan végigtekintünk az alkotások során több szemléletű utat kínálnak a művek. A rendezés során egy Bodor Miklós szigorú ám éppoly könnyed grafikai vonalvezetéssel megrajzolt Kiskőrös címet viselő alkotással nyitunk, mintegy átvezetve a helyi kiállítóhelyünkön található állandó kiállításon szereplő 10 Bodor Miklós alkotásból a jelenlegi időszakos grafikai tárlatba. Az ő művei montázsszerűen, álombéli könnyedséggel mutatják be Petőfi életét felidéző attribútumokat. (az előtérben található rövid prospektuson további érdekességeket tudhatunk meg a nemrég elhunyt művészről)

A sort követően Damó István kecskeméti grafikus-művésztanár  elektrografikai sorozatával reprezentáns módon jellemzi saját alkotói világát és Petőfi műveinek néhány bohém illusztrációit, beleértve az ablak melletti falon található Anyám tyúkja című alkotását is, mely a vászon hordozó ellenére az illusztráció műfajába sorolható. A szemközti falon az illusztáció műfajának remek alkotásait láthatjuk Weintrager Adolf grafikusművésszel az élen, immáron 30 éve elhunyt művész alkotásaival a félegyháziak már találkozhattak. A helyi művészi életben jól ismert Terescsényi Endre által megrendezett kiállítás keretében a Művelődési Központban. A néhai Bandibácsi gyakran emlegette a kortársával együtt eltöltött felhőtlen hosszú több hetes alkotótáborokat.

Itt megjegyzem, hogy a kortárs szó meghatározás a művészet világában egy kicsivel túlmutat az egy korban élés nyers jelentésén. A modernitás – mindenkori jelen helyzetét tükrözi a kortárs jelző, összemosva határait a múltban és a jövőben. Így férnek meg egymás mellett az un. régi mesterek és a fiatal alkotók forradalmi munkáikkal. Éppúgy ahogy az irodalomban is.

A két ablak közt Tavaszy Noémi linómetszetét csodálhatjuk meg. A munkáira jellemző aprólékossággal megdolgozott felületekkel ötvözi a népi motívumok  felhasznált látványát a modernitással a közös kapcsolatot jelentő szimbolizmusban. Stílusban rokonszenvez a középső paravánon egy kecskeméti művész alkotása Kalmárné Horóczy Margit aprólékos, szimmetrikus, pointilista ikonszerű grafikája.  A Kecskeméti Képzőművészek Közössége révén a kecskeméti szál tovább fűzhető a társaság vezetőjének, Balanyi Károly mesternek munkájával „ Börtönéből kiszabadult sas… „ komolya hangvételű tűzzománc alkotásával.

Visszatérve és folytatva a Weintrager Adolf sorozatával nyitott falat Budai Tibor triptichonja a Fénylő csillagok közé emeli Petőfit a Nemzeti dallal, Kölcsey Ferencet a Himnusszal és Vörösmarty Mihályt a Szózattal. A pátosz jellemezte alkotáshoz legközelebb álló grafika talán a vele szemben található Prutkay Péter Petőfi büszt szobor grafikája. Ez a korai munkái közül került be a gyűjteménybe, ami még nem tükrözi a szabad alkotói épített, térben kiemelkedő beszédes leíró jellegű montázsait, viszont a klasszikus metszet tökéletes grafikai tudással elkészített egyszerűségben megformált remekmű. Szávoszt Katalin három madár sorozata, nőies könnyed megfogalmazással tükrözi Petőfi versének tartalmi mondanivalóját, melyben a cinege, a csalogány és a sas eltérő életvitelére és a rájuk vetített bonyolult emberi érzelmek hasonlatát láthatjuk.

A grafikai műfaj hangvételének komolysága nem mindig magasztos módon nyilvánul meg. A grafikai műfaj képviselői nagy arányban előszeretettel a humor és a groteszk világát domborítják, kikarikírozva a valóságot, rávilágítva gyengeségünkre. Damó Anyám tyúkja – és a másik pólusban meghúzódó Engel Tevan István: Mutató table a A helység kalapácsa-hoz illusztrációjuk a legfrappánsabb példa a humor megnyilvánulására. Tovább kanyarodva a paraván világosabb oldalára Nőt Béla: Csonka torony és Kutyakaparó alkotásait látva – mosolyt csal a személő arcára.

Komoly és vidám, sírunk és nevetünk.  Petőfi életét és munkásságát megismerve magunkra ismerhetünk. Egyszer az emberekben rejlő hősökre, másszor pedig a nagyságokban megbújó alantasra ismerünk. Az örökérvényű gondolatokkal, igaz meglátásával azonosulva nem véletlen, hogy szerte világban elterjedt Petőfinek népszerűsége. Hiszen a fiatal költő géniusz magasztos művein keresztül szárnyra kapunk, magával ragad, felemeli olvasót az élet küzdelmes viszontagságai fölé, máskor hétköznapi profán egyszerű, szép magyar beszédével mellénk ül.

Az ábrázoló művészeti stílus mellett azonos arányban képviselt  az expresszív és helyenként nonfiguratív műfaj is. A paravánon szerepel még  Masszi Ferenc kiváló maratásos hidegtű, munkája az Apostol. Mellette a szintén kecskeméti zománcművész, Hollósy Katalin: Fekete kenyér grafikája, melyet finom nőies színvilág és aprólékossággal megmunkált drámai egyszerűség jellemez.

Kitekintve a művészek által bemutatott és munkásságukat ismerve jellemző, hogy kísérleti jelleggel, önfeledt módon, szabadon kipróbálják magukat az alkotók más művészeti ágakban is. Frissen tartva a képzőművészekre jellemző széles látókört.

A műfajok közti átjárhatóságot megerősítve – ki kell emelnem Balogh Edit elektrografikáját, mely első pillantásra egy fantasztikusan megálmodott gobelinre hasonlít, nem tagadva textilművész mivoltát,  legvégül szintén egy textilművésznek Pápai Líviának digitális variánsait láthatjuk a bejárat mellett négy kicsi képben. Kinek munkáira a sorozatok hasonlósága és eltérése, azok repetív ismétlése a jellemző. Ezekkel a gondolatokkal ezennel a kiállítást megnyitom. Köszönjük, hogy elfáradtak és még egyszer köszönjük a Tóth Csaba tanár úrnak és színjátszó csapatának előadását.

Molnár István, 2016-07-29

Leave a Comment

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.